Football

Üdvözlök mindenkit ezen a blogon.. Szeretném elmondani,hogy egy olyan korszakban vagyok amikor szükségem van valamire(vagy inkább valakire :S:$) hogy megértesse velem,hogy az életben lesznek még csalódások....hogy van még a legkisebb sötét sarokban is egy kis fény..amiben hinni lehet.Hogy van valami ebben a  szürke és félelmetes világban ami reményt ad arra,hogy elgondolkozzunk azon,hogy miért is élünk??? miért is születtünk erre a bolygóra? Ez számomra a football....amikor nincs már semmise ezen a Földön ami megvígasztalna akkor ajánlom számotokra ,hogy mennyetek ki egy kicsit a pályára(természetesen labdával) kezdjetek el dekázni vagy csak simán rugdosni kapura.. higgyétek el,hogy elkezd gondolkozni az agyatok..gondoljatok ilyenkor valakire, akit szerettek és higgyétek el sokkal jobb lesz. Számomra a focipálya az a hely ahova bármikor elmehetek..amikor kiadhatom magamból a feszültséget..és ott van nekem a barátom aki egy labda,de mégse beszél vissza, vagy hazudik a szemembe, azt csinálja amit én akarok vele.Tudjátok focizok rendszeresen és ha tehetném mindennap csinálnám,sok barátot szereztem és ezek a barátok igazak és azok is maradnak.Egyszer egy bölcs ember mondta . "Mindannyiunknak megvan a maga labdája" és ez amit rúgni kell.Hidjétek el ez a játék maga az isten játéka ennél jobb a Földön nincs.Másik amiért irtam ezt a blogot az a csapat fontossága. Aki már játszott csapatban és tudja milyen az amikor nyer a csapat vagy veszít akkor az már átélte azt az érzést ami a valóéletben gyakran előfordul. Az öröm amikor nyertek, volt olyan mecsem amikor vesztésre álltunk és a 90. percben rugtam egy döntő gólt, az eső esett a szél fújt,hideg volt mégis életem (EGYIK) legszebb érzése volt.
Vagy amikor elvesztettük a mecset a 90. percben.Életem egyik legszörnyűbb érzése volt,sírtam és csak ott feküdtem a pályán és csak feküdtem,mégis megtanított veszíteni.
Nekem ezt jelenti a foci,remélem sokan így gondoltok mint én:D